Az okostévé egyre terjed, a tablet megtorpanóban

A 15 éves vagy idősebb hazai internetezőknek már közel háromnegyede rendelkezik okostelefonnal. Idén az okostelefonosok bázisa picit nagyobb arányban nőtt, mint a korábbi években. 95%-uk szokott csatlakozni az internetre – ők heti átlag 13 órát és 30 percet töltenek mobilon való internetezéssel.

Az eszközpenetrációt tekintve a legnagyobb változást tavaly óta az okostévé terjedése jelentette, tavaly óta közel 10%-kal emelkedett, így már a válaszadók több mint harmadának van. Közel negyedük csak tévénézésre használja az okostévéjét, még mindig nagy tehát az eszközben rejlő funkciók kihasználatlansága. A másik oldalról nézve pedig 12% hagyományos tévézésre nem is használja okoseszközét. A hagyományos tévével való rendelkezés stagnál, 53%.

A tabletellátottság bővülése tavalyhoz hasonlóan kis megtorpanást mutat, jelenleg a 15+ internetező népesség negyede rendelkezik vele. A válaszadók több mint 40%-a médiafogyasztásra, harmada kommunikációra vette a tabletet. Tévénézés közben a táblagéptulajdonosok 30%-a használja eszközét, rádióhallgatás közben 21%.

Fokozatos emelkedés eredményeképpen lassan az okosórával rendelkezők aránya is eléri a 10%-ot az internetező populációban. Az okosóra főként a legfiatalabb korosztály (15–20 16%), és a felsőfokú végzettségűek (13%) számra vonzó.

A nők többet beszélgetnek, a fiatalok bár kikopóban vannak a Facebookról, a 21–29 évesek körében még tartja magát

Az okostelefonon internetezők idejük 42%-át közösségi oldalon, vagy online kommunikációval töltik, átlag heti 6 órát.

A nők internetezéssel töltött idejének sokkal nagyobb részét teszi ki a közösségi oldalak böngészése és/vagy az online beszélgetés, 47%-ot, míg a férfiak esetében ez csak 35%. Mivel a nők emellett eleve többet neteznek, a közösségi oldalakon átlagosan hetente több mint másfél órával többet vannak jelen. A férfiak ehelyett nagyobb arányban kutatnak fel információkat, intézik ügyeiket (30%).

A 15-20 éves korosztály átlagosan hetente közel 12 órát múlatja idejét közösségi oldalakon. Az átlagnál kevesebb időt szánnak információgyűjtésre (17%), sokkal többet szórakozásra, például játékra (30%).

Nem meglepő módon szociodemográfiai változók mentén jelentős különbségek mutatkoznak a közösségi oldalak használata tekintetében is. Példaként a Facebookot górcső alá véve, összességében a válaszadók közösségi oldalon vagy online kommunikációval töltött idejük több mint fele jut a Facebookra.

A férfiak idejükből az átlaghoz képest nagyobb hányadot szánnak a Facebookra (58%). A 15–20 évesek töltik itt arányaiban a legkevesebb időt, a közösségi oldalakon való kommunikációjuknak csak harmadát teszi ki. A 21–29 évesek körében még sokkal stabilabban tartja magát a Facebook (57%). Az 50–59 éves korosztály közösségi oldalon való tevékenykedésének pedig háromnegyed részét a Facebook böngészése és a Messengeren való beszélgetés alkotja.

A kutatásról: 1420 fős mintával készült, az adatfelvétel ideje: 2019.01.24–02.04. Az eredményeket a 15 éven felüli magyar internetezőkre súlyoztuk nem, kor, településtípus és végzettség szerint. A kutatásnál pop-upos kérdőíves módszertant használtunk.

Kutatás megrendelése és további információ: contact@gemius.hu.